A vérről általában

A vér sejtes elemekből és vérplazmából áll, a sejtek között megkülönböztetjük a vörösvérsejtet, fehérvérsejtet és a vérlemezkét. A plazmában helyezkednek el a vérsejtek; a sejtek mellett a plazma sok fontos fehérjét - mint a véralvadás tényezői - is tartalmaz. Részletesebben az alábbiakban a vörösvérsejt funkcióját ismertetjük.

vörösvérsejtek a vérképzés során a retikulocitákból képződnek és 120 napig élnek, ezt követően döntően a lépben pusztulnak el. Az öregedő vörösvérsejtek enzim rendszerének a működése megváltozik, érzékenyebbé válik a keringésben, és a vérsejtek részeire esnek szét, amit a lép sejtjei eltávolítanak. Felülnézetben korong alakú, keresztmetszetben bikonkáv, piskóta formájú sejtek. A vörösvérsejtek víztartalma több mint 60%, a szárazanyagtartalom 90%-át a hemoglobin alkotja. A legfontosabb funkciója a szervezet oxigénnel történő ellátása, melyet a sejtek a hemoglobinjuk révén látnak el.

hemoglobin szállítja az oxigént a keringésben, úgy, hogy az oxigént ideiglenesen megköti, majd leadja. Az oxigént a hemoglobin vas atomjai kötik meg. A vörösvérsejtek az artériás vérrel a tüdőből oxigént szállítanak a szövetekhez, majd a vénás vérrel széndioxidot juttatnak vissza a tüdőbe. Ehhez a folyamathoz szükséges a hemoglobin tökéletesen megtartott szerkezete és funkciója.

A normális élő sejtben a vas két vegyértékű, ferro-vasként szerepel. 

A hemoglobin kb. 10 000 atomot magában foglaló fehérje: mely négy piros színű vasat is tartalmazó hem-ből és egy színtelen fehérjéből, a globinból áll. A vastartalmú hem csoportok a globin felszínének aminosavakkal kibélelt mélyedésében ülnek. Ez az elhelyezkedés biztosítja, hogy az oxigénkötés ne legyen végleges, azaz az oxigén felszabaduljon a hemoglobinból.

A hemoglobin globin része négy láncból áll, melyek közül kettő-kettő mindig azonos. Így a normális hemoglobinban két alfa és két béta lánc van, mindegyik lánchoz egy-egy hem kapcsolódik.

A hem, központi vas atommal rendelkező porfirin gyűrű, melynek szerkezete minden hemoglobinban azonos. A hemoglobin molekula szerkezete stabil, rendezettsége példaértékű a biológiai anyagok között, ma már térbeli szerkezete is tisztázott.

fehérvérsejtek a védekező rendszer sejtes elemei, két fontosabb csoportjuk van: a fagociták és az immunociták. E kétféle sejt a fertőzések elleni védekezésben játszik szerepet, funkciójuk összefügg az immunglobulinokkal és a komplement rendszerrel. A vérben normális körülmények között csak érett sejtek találhatók. A fehérvérsejtek komplexebbek, mint a vörösvérsejtek, fejlődésük során többféle formájú és funkciójú sejtekké válnak. Közülük kerülnek ki a nyiroksejtek is.

fagociták az idegen anyagokat vagy a szervezet elpusztult, illetve sérült sejtjeit bekebelezik. A limfociták segítik az előbbi funkciót, de immunglobulinokat is termelnek. Az immunglobulinnak fő funkciója a szervezet különböző idegen kórokozók elleni védelme.

A vér legkisebb sejtje a vérlemezke, a trombocita. Ennek a sejtnek ép működése, megtartott funkciója elengedhetetlen a véralvadásban. Ha működésük kóros vagy számuk jelentősen csökken, akkor enyhébb vagy súlyosabb vérzékenység lép fel.

vérplazmában vannak nem sejtes alkotóelemek is. Ide tartoznak a véralvadásban szerepet játszó faktorok, fehérjék, szám szerint tizenhárom. Közülük az utolsó éppen magyar felfedezőkről kapta a nevét (Laki-Lóránt faktor). A véralvadási fehérjék mellett azonban számos egyéb fehérje is található a plazmában, a részletes felsorolás helyett csak a legfontosabbakat említve, mint albumin, globulin. Az utóbbi része az immunglobulin, melynek a humorális védekezőképességben van szerepe.

Dr. Pecze Károly

Legutóbbi frissítés dátuma: 2019.05.20