KIKET ÉRINTHET?

Napi vasszükséglet

Az 1.1. táblázat a WHO ajánlása alapján mutatja az átlagos napi (mg/nap), illetve az egységnyi testsúlyra vonatkozó vasszükséglet (μg/kg/nap) életkorra és nemre lebontva.

​​​​

Vashiány terhességben





  • A terhesség során a menstruációs vasveszteség természetesen megszűnik, azonban ekkor a magzat, a placenta és a megnövekedett anyai vérmennyiség növeli meg jelentősen a vasigényt.
  • A terhesség teljes időtartamát figyelembe véve kb. 1000 mg plusz vasbevitel szükséges.
  • A szervezet napi vasigénye a terhesség előrehaladtával párhuzamosan megemelkedik (lásd 1.2. ábra), az első trimeszter viszonylag kis vasigényét követően a 2. és 3. trimeszterben már jelentősen nagyobb mennyiségű vasbevitelre van szükség. Kiemelendő azonban, hogy ez függ a vasraktárak telítettségétől és a szervezet adaptív mechanizmusaitól is, mivel ilyenkor megnő a felszívódó vas aránya.
  • Alacsony telítettségű vasraktárak, illetve nem megfelelő diétás vasbevitel esetén gyógyszeres pótlás is szükséges.
  • Szoptatás során a vasigényt az anyatejbe naponta szekretált kb. 0,3 mg vas és az esetlegesen visszatérő menstruációs veszteség határozza meg.
​​

Forrás: Dr. Soós Szilvia Ph.D. Vas- és folsavpótlás a mindennapi orvosi gyakorlatban. Szerkesztette: Prof. Dr. Figler Mária. PHARMINDEX®, Vidal Next Kft.2018; 9-21.
Dr. Hajnáczky Károly Vas- és folsavpótlás a mindennapi orvosi gyakorlatban. Szerkesztette: Prof. Dr. Figler Mária. PHARMINDEX®, Vidal Next Kft.2018; 35-39.

Lezárás dátuma: 2019.05.20
​
Mindenképpen forduljon orvoshoz, amennyiben vérszegénységre utaló tüneteket észlel magán. Az anémia más súlyos betegség kísérője is lehet, ezért alapos orvosi kivizsgálást igényel.
EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.
​

Vashiány pubertáskorban

A pubertáskor 8-10 év alatt zajlik le bonyolult neuroendokrin szabályozás eredményeként. Ahhoz, hogy a neuroendokrin szabályozás zavartalan legyen, a megfelelő környezeti tényezők elengedhetetlenek. Ide tartozik az egészséges vegyes táplálkozás, elegendő mennyiségű alvás, szabad levegőn tartózkodás és a mozgás. Sajnos a mai rohanó élet sok esetben nem biztosítja a megfelelő környezeti tényezőket, ezért a pubertáskor lezajlásának zavarához vezethet.

​A pubertás fiúknál 9-16 éves korig, lányoknál 8-16 éves korig tart. A serdülőkort (pubertást) lányoknál három időszakra osztjuk:

  • prepubertás: 8-12 éves korig,
  • perimenarche: 12-15 éves korig,
  • adoleszcencia: 15-18 éves korig.
Azért fontos ezen életszakaszok ismerete, mert a pubertáskor nem a menstruáció megjelenésével kezdődik és nem is ezzel végződik. Szembetűnő és jelentős változások következnek be a másodlagos nemi jellegekben: az alkatban, a belső elválasztású mirigyek működésében és a pszichében.

  • Az adoleszcencia időszakában a pubertásban megkezdődött változások befejeződnek, a nő éretté válik. Ez a 7-8 éves időszak nagyon nehéz a tinédzserek és a szülők számára is.
  • Nagyon ritka kivételtől eltekintve a tinédzserkorú gyerekek végletekben gondolkodnak.
  • Ez a szélsőségesség jellemzi a táplálkozásukat is. Néha sokat és sok mindent esznek mértéktelenül, máskor nullkalóriás diétába kezdenek. Sajnos az utóbbi időben divatossá vált a rendszeres gyorséttermi étkezés, amely egyáltalán nem fedezi a tinédzserkorú gyermekek normális fejlődéshez szükséges tápanyag igényét, viszont elhízáshoz vezethet, mint ahogy a szénhidrát tartalmú üdítők és rostos levek fogyasztása is.
​
  • Jellemző, hogy keveset mozognak, rövid időt töltenek szabad levegőn, alig alszanak, mert éjszaka sokáig ülnek a számítógép előtt vagy buliznak.
  • Tinédzserkorban hirtelen hízás vagy fogyás is bekövetkezhet. Lányoknál általában az első menzesz után 2 éven belül a menstruáció rendszeressé válik.
  • A fehérje- és ásványianyag-hiányos táplálkozás esetén a menstruációs ciklusok nem megfelelően alakulnak ki. A nagyon sovány testalkat nem kedvez a rendszeres menstruációnak, mert ehhez a folyamathoz legalább 17% testzsír szükséges. A tinédzserkor az az időszak, amikor hangsúlyozottan fontos a megfelelő kalória-, fehérje-, vitamin- és ásványianyag- bevitel, a rendszeres mozgás és a kellő mennyiségű alvás. Ezek hiánya az egész életre kihat. Ebben az életszakaszban semmiképp sem javasolt a vegetarianizmus. A serdülőkorban megnövekedett vasszükséglet hátterében a vérmennyiség és az izomtömeg növekedése áll.
  • A serdülőkorúak aktív sportolása, illetve a serdülőkori táplálkozási zavarok, vegetarianizmus szintén vashiányhoz vezethet. A vashiány befolyásolja mind a serdülők fizikai állóképességét, mind kognitív teljesítményét is.

A pubertáskor hormonális háttere

A neuroendokrin rendszer kifogástalan működéséhez fehérjékre, zsírokra, szénhidrátokra, ballasztanyagokra, zsírban és vízben oldódó vitaminokra és ásványi anyagokra (mikro- és makroelemekre) van szükség. A leggyakoribb hiányállapotot a D-vitamin elégtelen bevitele és a vashiány okozza. Ahhoz, hogy a bonyolult hormonális hatások zavartalanul végbemenjenek, szükség van a környezeti hatásokra is: megfelelő táplálkozás, rendszeres mozgás, szabad levegőn tartózkodás, megfelelő mennyiségű éjszakai alvás.

A túlzott fizikai megterhelés, versenysportok, esztétikai sportok (balett, torna) zavart okozhatnak a pubertáskori fejlődésben az állandó testsúly-kontroll miatt. A különböző drogok is megzavarják a hypothalamus-hypophisis-gonád tengely működését. Ezért lenne nagyon fontos a gyerek- és pubertáskorban az egészséges életmód hangsúlyozása.

Mire figyeljünk?

  • A vashiány jellegzetes tünetei a pubertás időszakában nagyrészt egybeesnek a vashiány általános tüneteivel: sápadtság, gyengeség, fáradékonyság, fejfájás, szédülés, körömtöredezés, hajhullás, hüvelyi folyás, de tinédzserkorban jellegzetes lehet a szervezet testi és szellemi teljesítőképességének romlása, amennyiben a vashiány tartósan fennáll.
  • Az immunrendszer hiányos működése miatt gyakoribbá válhatnak a fertőzések (felső légúti, húgyúti, genitális).
  • Romló iskolai teljesítmények és a magatartási zavarok hátterében is ellenőrizni kell a vasellátottságot.
  • A serdülőkorra jellemző gyors növekedés miatt a vasszükséglet is megnő, melynek táplálkozás útján történő kielégítése fiúknál ritkábban okoz gondot, lányoknál viszont a menstruációs vérzés miatt a vérveszteség nagyobb figyelmet érdemel.
  • A vérképzéshez a vason kívül teljes értékű fehérjék, valamint folsav, B6-vitamin és B12-vitamin szükséges.
  • Az egyoldalú táplálkozás, amelyben nem fogyasztanak elegendő állati fehérjét (hús, hal, tojás, tejtermék) fehérjehiányt, és ennek következtében vashiányt, vérszegénységet válthat ki.
  • Ilyen esetben a vaspótláson kívül arra kell törekedni, hogy fogyasszon a kamaszkorú gyermek minden étkezéshez állati eredetű táplálékot, kiegészítve zöldségekkel, gyümölcsökkel, rizzsel, burgonyával. Gyakori a B6-, a folsav- és a C-vitamin-hiány.
  • A fogamzásgátlót szedő tinédzserek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a vashiány kialakulásának lehetőségére, mivel a fogamzásgátlók akadályozzák a fent említett vitaminok hasznosulását.
    ​

Hogyan diagnosztizáljuk a tinédzserek vashiányos anaemiáját?

​
  • A fenti tünetek valamelyikének vagy több tünet együttesének meglétekor, valamint az említett panaszok fennállásakor mindenképpen gondolnunk kell rá. A diagnosztika nem különbözik a felnőttkori vashiányos anaemia diagnózisától.
  • Ebben a korban viszont nemcsak a lányok menstruációs vasveszteségével kell számolnunk, ilyenkor jelentkezhetnek először a coeliákia, a gyulladásos bélbetegségek, az autoimmun betegségek és egyes vesebetegségek első jeleiként a vashiány fizikai és laboratóriumi tünetei.
  • A pubertás korában a vashiányos anaemia kezelése azonos a felnőttkori betegség terápiájával, gyakran szükséges gyógyszeres vaskezelés alkalmazása is.


A vashiányos anaemia gyakran előforduló hiánybetegség a serdülők körében. A hazai statisztikákat nézve (lásd 5.1. táblázat) meglepően magas az előfordulása Magyarországon az egész gyermekkort tekintve. A KSH szerint a 2013/2014-es tanévben a 2. és 4. évfolyamos korcsoportban (azaz 8-tól 11 éves korig) a lányoknál magasabb a vashiányos anaemia gyakorisága. A 6. évfolyam után (azaz 12 éves kortól), amikor a lányoknál beindul a menarche, a lányok között jóval gyakoribb a vashiányos vérszegénység. További korcsoportos statisztikai adatok alapján elmondható, hogy mind a fiúk, mind a lányok körében az utóbbi években növekvő tendenciát mutat a vashiányos anaemia gyakorisága (lásd 5.1 ábra, 5.2 ábra), emiatt kiemelten fontos e témával foglalkozni.

A serdülőkori vashiányos anaemia eseteinek túlnyomó része megelőzhető lenne. A megelőzés legfontosabb része a serdülők kiegyensúlyozott, egészséges, vegyes táplálkozása, melyben nélkülözhetetlen a család példamutató szerepe.
  • A vasról köztudott, hogy a szervezet létfontosságú eleme, amely minden sejtben jelen van. A vashiány legenyhébb formájában a szervezet vasraktárai megfogyatkoznak vagy kiürülnek. Ilyenkor csökken a vérszérum vastartalma. Tünetek azonban csak akkor jelentkeznek, amikor már huzamosabb ideje fennáll a negatív vasegyensúly.
  • Vashiányos serdülőkorúaknál (anaemiával vagy anélkül) legalább 6 hónapig 65-130 mg elemi vasat tartalmazó vas-szulfát kezelés javasolt a vaspótlásra.

Tinédzserkorban jellemzőek az egyre gyakrabban kialakuló táplálkozási zavarok is.
A két leggyakoribb:
  • az anorexia nervosa (kóros soványság és testképzavar),
  • a bulímia nervosa (súlyos evéskényszer és önhánytatás).
Mindkét esetben súlyos vashiány állhat fenn annak összes tünetével együtt. Gyógyításuk nagyon nehéz, csak a pszichés háttér tisztázása és pszichológus, dietetikus, táplálkozási szakember segítségével járhat sikerrel.


​
Forrás: Dr. Szőczei Beáta Vas- és folsavpótlás a mindennapi orvosi gyakorlatban.
Szerkesztette: Prof. Dr. Figler Mária. PHARMINDEX®, Vidal Next Kft.2018; 57-63.

Lezárás dátuma: 2019.05.20
Mindenképpen forduljon orvoshoz, amennyiben vérszegénységre utaló tüneteket észlel magán. Az anémia más súlyos betegség kísérője is lehet, ezért alapos orvosi kivizsgálást igényel.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.

Élettani állapotok, melyek vashiányhoz vezethetnek

​Vegetarianizmus


​

A főleg, vagy csak növényi alapú étrend - kedvező hatásai mellett - az egyik leggyakoribb veszélye a vashiány kifejlődése. Egyrészt nem fogyasztanak állati eredetű terméket, amelyben a jobban hasznosuló hem-vas található, másrészt sok olyan élelmiszeranyagot esznek, amelyek gazdagok a vas felszívódását gátló anyagokban. Ez elsősorban a szigorú vegánokra, illetve a laktovegetáriánusokra vonatkozik. A növényi eredetű élelmiszerek nagymértékű fogyasztása esetén könnyen alakulhat ki B12-hiányállapot.
Ennek okán kézenfekvő a B12-vitamin-szupplementáció (funkcionális élelmiszer, étrend-kiegészítő) alkalmazása a növényi eredetű étrendet fogyasztóknál.
​
Az állati eredetű élelmiszerekben (például a hús, a máj, a hal) a vas hem-kötésben van jelen, növényi eredetű élelmiszerekben nem-hem-kötésben található meg. Előbbi az emésztés során körülbelül 15-20%-ban, utóbbi 3-8%-ban szívódik fel, azonban megfelelő mennyiségű C-vitamin forrású táplálékkal egyidejűleg fogyasztva a növényi vas felszívódása is többszörösére fokozódik.

  • Azok a vegetáriánusok, akik kiegyensúlyozott étrendet folytatnak, nincsenek jobban kitéve a vashiány veszélyeinek, mint a nem vegetáriánusok.
  • Fogyókúra, nem szakember által összeállított étrend esetén a legfontosabb az energiabevitel megszorítása. Részben a nagyon alacsony energiafelvétel, részben a minőség figyelmen kívül hagyása vezethet vashiányhoz. Természetesen ez csak a hosszú ideig végzett, akár jojó-effektussal (a szigorú fogyókúrát követő magas energiabevitelnél is csak a mennyiség, az evés a fontos és nem a minőség, pl. a megfelelő vasellátottság) tarkított diéta miatt fordul elő.
  • Amint azt korábbiakban már taglaltuk, az életkori sajátosságokból adódóan különösen veszélyeztetettek a serdülő lányok, akiknél a menstruáció megjelenése (vérzés) párosul a média által sugallt „csontsovány szépségideál” elérése érdekében véghezvitt koplalással, akár egy vagy több hónapig tartó 500-800 kcal-s diétával.

Időskor

A táplálkozásnak minden életkorban, így az időskorban is nagy jelentősége van. Az öregedés folyamatával számos élettani változás következik be, amelyhez a táplálkozásnak alkalmazkodni kell. Az életkor előrehaladtával csökken az emésztés és a felszívódás hatásfoka, romlik a tápanyagok hasznosulása.

Megváltozhatnak a táplálékfelvétel lehetőségei és annak körülményei is. Idős korban számos étrendi megoldást igénylő betegség alakulhat ki. Az életkor előrehaladtával csökken az emésztőnedvek, a gyomorsav elválasztása. A hypochlorhydria (a gyomor sósavelválasztásának csökkenése) rontja a vas- és a B12-vitamin felszívódását és ezáltal anaemiához vezethet. Az ásványi anyagok bevitelére nagy gondot kell fordítani, főleg a Ca, Fe és a Zn bevitele fontos.

Sport és anaemia


​

A sportolók táplálkozásának specifikuma alapvetően a többlet fizikai aktivitásból adódó nagyobb energiaszükséglet és az energianyeréshez szükséges egyéb tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok megfelelő mennyiségű és arányú biztosításában rejlik.

A sportoló étrendjének változatosnak kell lennie és fedeznie kell az edzés és verseny makro- és mikrotápanyag szükségletét, valamint megfelelőnek kell lennie az optimális testösszetétel elérése szempontjából is. Ezért a sporttáplálkozást nem tekinthetjük egységes, általánosan alkalmazható elveken nyugvó sémának, hiszen nyilvánvalóan teljesen más táplálkozási igényekkel rendelkeznek a különböző sportágak (pl. súlycsoportos és esztétikai), illetve nemek képviselői. Ezért az élsportolók esetében célszerűbb adott sportágcsoportra vonatkozó vagy sportági táplálkozásról beszélni.

A sportolóknál a tudatosan és egyéni szempontok alapján kialakított étrend az optimális teljesítmény elérésének egyik eszköze, illetve a táplálkozási hibák (egyoldalú étkezés, anorexia nervosa, bulimia, vegetarianizmus, stb.) bizonyítottan rontják a teljesítményt, késői szövődményként hiánybetegségek (pl. anaemia) léphetnek fel.

A sporttáplálkozás alapelveinek betartása az optimális teljesítmény egyik kulcseleme. A jelenleg érvényes sporttáplálkozási alapelveket és ajánlásokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (Williams és Devline 1992, Maughan és mtsai 2004/a, Burke LM 2004) egységes állásfoglalása, az Amerikai és Kanadai Dietetikus Szövetség (2000), valamint a Nemzetközi Sporttáplálkozási Társaság (2007) állásfoglalása jelenti, amelyek közül kiemelten fontos helyen szerepel a megfelelő energiabevitel mellett a mikrotápanyagok szerepe. 

​Az élsportolói terhelés által támasztott legfontosabb követelmény a megfelelő energiaigény fedezése a maximális teljesítmény elérése, a testtömeg és az egészség megtartása érdekében.
​
Az alacsony energiabevitel izomtömeg-csökkenést, anaemiát, menstruációs problémát, csontsűrűség-csökkenést, fokozott sérülésveszélyt, fáradékonyságot és egyéb betegségeket eredményezhet.
A mikrotápanyag bevitel szempontjából kockázatot jelent az energiabevitel túlzott korlátozása. A sportolók mindennapi étrendjének alapvető és legfontosabb célja a munkaizomzat tápanyaggal való optimális ellátása, a fizikai aktivitásnak megfelelő módon és mennyiségben. Az optimális tápanyagbevitelhez a makro- és mikrotápanyagok megfelelő mennyisége és aránya szükséges, az adott sportoló individuális paraméterei alapján.

​
Vaspótlás női sportolóknál

A női sportolók esetén gyakran előfordul vashiány, fokozott vasvesztés a nagy intenzitású edzések és az alacsony kalóriabevitel miatt. A női sportolók sebezhetőbbek étkezési szokásaikat illetően, és a helytelen étkezés bizonyos sportágakban a nők 60 százalékára jellemző.
Ezek a problémák általánosak, ahol az alacsony testsúly és testzsír, a vékony fizikum észrevehetően előnyösebb. Azok számára, akik esztétikai sportágakban versenyeznek (torna, ritmikus aerobic, testépítés, tánc), még nagyobb kockázatot jelent, hiszen a siker a test alkatától, a technika és az ügyesség színvonalától függ.
Tanulmányok szerint sok női sportoló a szükségesnél kevesebb vasat visz be az elfogyasztott táplálékokból, továbbá nem eszik elegendő vörös húst, amiből fedezni tudná a kívánt vas mennyiségét. A vashiányra több tünet megjelenése is felhívhatja a figyelmet, mint például a megmagyarázhatatlan teljesítménycsökkenés vagy a sok pihenő ellenére érzett jelentős fáradtság.
​Az étrendi javaslatok közül az egyik legfontosabb a vörös húsok, a húskészítmények, a belsőségek, a halak bevitele, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak jól felszívódó vasat.
A felszívódást fokozó anyagok között találjuk a C-vitamint és a folsavat. A gabonafélékben, hüvelyesekben előfordulnak olyan anyagok (fitátok, oxalátok, polifenolok), amelyek rontják a vasfelszívódást; ezekre oda kell figyelni, hogy milyen formában és mennyiségben kerülnek az étrendjükbe. A polifenolok főleg a sötétre főzött kávéban, teában, illetve a hüvelyesekben találhatók meg. A tea fogyasztható, de érdemes világosra főzött formában inni, vagy gyümölcs- és gyógyteák formájában. A vas pótlása mellett egyéb ásványi anyag és vitamin (nátrium, kálium, magnézium, kalcium, jód, szelén, A-D-E-K- vitamin, folsav és B12-vitamin, stb.) bevitelére is figyelmet kell szentelni a sportolóknál.
Miután a makro-mikroelemek és a vitaminok felszívódásának mértékét több tényező is befolyásolja (életkor, nem, testtömeg, terhelés szintje, éghajlat, stb.) a szükségleti értékek megállapítása igen körültekintő munkát igényel. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a szükségesnél jóval nagyobb koncentrációban fogyasztva az esszenciális elemek is toxikussá válhatnak. A szervezet tényleges szükségleteihez igazodó, harmonikus makro-mikroelem ellátottsága csak változatos és kiegyensúlyozott táplálkozással valósítható meg.



Kórélettani állapotok, melyekhez vérszegénység társulhat

Csontvelői elégtelenségből adódó vérszegénység

Az átmeneti vagy tartós vérképzési (csontvelői) elégtelenség a vérsejtek csökkenését eredményezi. Ez akár a fehérvérsejtekre, vérlemezkékre, vörösvérsejtekre önmagában, de akár mind a három sejtvonalra egyszerre is kiterjedhet. Leggyakrabban különböző közvetlen károsító tényezők, például a gyógyszerek, sugárzás, fertőzések, immunológiai betegségek és rákos megbetegedések (ha csontvelői áttétet képeznek) okozzák. Annak is vörösvérsejtszám-csökkenés, vagyis a vérszegénység lesz a következménye, ha valamelyik sejtszám nagyon felszaporodik a többiek hátrányára (pl. leukémia esetén).

Krónikus vashiányos vérszegénység

Ennek az oka leggyakrabban a gyomor-bélrendszer rosszindulatú daganata, amely vérzést okoz. Ez sajnos nem mindig vehető észre, mert nem változtatja meg a széklet színét. Ha folyamatosan kicsi a vérzés, azt egyedül laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni. Nagyobb vérzésnél - attól függően, hogy a gyomorból, vagy a bél valamely szakaszából indul ki – már a székletben is látható: ha a gyomorban van a vérzés, akkor az emésztett vér feketére festi a székletet (szurokszéklet), ha a vastagbélből végbélből vérzik, akkor friss piros vér keveredik, vagy rárakódik a székletre.

Krónikus veseelégtelenség

Ez esetben a vesefunkció visszafordíthatatlanul károsodik, amelynek következtében a vese által normálisan kiválasztott salakanyagok felhalmozódnak a vérben. A vesefunkció beszűkülése a szervezetben lévő folyadék egy részének visszatartásához vezet. Így a vesének nemcsak a kalcium kiválasztásában, a D-vitamin képzésében, hanem a vérképzésben betöltött funkciója is károsodik. A vese működés zavara következtében vérszegénység (anaemia) is kialakul, mivel csökken a vese által termelt vérképzést segítő anyag képződése.

Autoimmun megbetegedés

A B12-vitamin-hiány okozta vérszegénység, amit vészes vérszegénységnek is hívnak. Ebben a betegségben a gyomor nyálkahártyája beteg, sorvadt, és ezért nem tud termelni egy fehérjét, ami szükséges a B12-vitamin felszívódásához, ami pedig a vörösvérsejt képzéshez nélkülözhetetlen. A gyomor megbetegedését pedig a sejtek ellen termelt ellenanyag okozza. Tehát a vészes vérszegénység egy autoimmun megbetegedés, vagyis saját immunrendszerünk tévedésből a gyomornyálkahártya bizonyos sejtjei ellen termel ellenanyagot.


Dr. Szabó Szilvia, Ph.D. Vas- és folsavpótlás a mindennapi orvosi gyakorlatban. Szerkesztette: Prof. Dr. Figler Mária. PHARMINDEX®, Vidal Next Kft.2018; 43-53.
Forrás: www.webbeteg.hu; orvos szerzők: Dr. Szélessy Zsuzsanna, Dr. Dobi Gyöngyi.
Lezárás dátuma: 2019.05.20

Mindenképpen forduljon orvoshoz, amennyiben vérszegénységre utaló tüneteket észlel magán. Az anémia más súlyos betegség kísérője is lehet, ezért alapos orvosi kivizsgálást igényel.
EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST.

Irodalom
1. Az 1.1 táblázat forrása: (E. M. DeMaeyer: Preventing and controlling iron deficiency anaemia through primary health care: a guide for health administrators and programme managers 1989, Geneva WHO).
2. Dr. Szőczei Beáta -Dr. Polyák Éva: A tinédzserkor és étrendje (Golden Book kiadó 2001)
3. Dr. Nagy Judit: A vasanyagcsere vizsgálata krónikus gyulladásos bélbetegségekben és az RNáz inhibitor funkcionális vizsgálata (Doktori értekezés 2001 Pécs )
4. Dr. Borsos Antal: Gyermeknőgyógyászat (Golden Book kiadó 1998)
5. Soumia Brakta: Szükséges-e vérzés indukció ovuláció indukció előtt? (Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle 2018. április XX. évf. 2. szám, 63. oldal)
6. Tara Doyle Marczak: Erős menstruációs vérzés serdülőkorban (Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle, 2018. február XX. évf. 1. szám, 17. oldal)
7. Hajnáczki Károly: Terhességi anaemia (Medworld 2000)
8. Anderson GJ: Relationship between intestinal icon -transporter expression, hepatic hepcidin levels and the control of iron absorption (Biochem Soc Trans 30:724-726.2002)
9. Bernles S: Intracellular signaling by the unfolded protein response (Annu Rev Cell Dev Biol 22: 487-508.2006)
10. Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2014 KSH Budapest, 2015
11. Academy of Nutrition and Dietetics: Position of Academy and Dietetics: Total Diet approach to Healthy Eating. Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics. 2013, 113(2): 307-315.
12. American Dietetic Association, Dietitians of Canada, and the American College of Sports Medicine. Position of the American Dietetic Association, Dietitians of Canada, and the American College of Sports Medicine. Nutrition and Athletic Performance. J Am Diet Assoc, 2000, 100:1543-1556.
13. Anderson, K: Excess Iron and Brain Degeneration: The Little-Known Link Life Extension Magazine March, 2012.
14. Beals KA: Eating behaviors, nutritional status, and menstrual function in elite female adolescent volleyball players. J Am Diet Assoc. 2002;102(9):1293-6.
15. Bíró Gy., Linder K: Tápanyag táblázat Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 1999.
16. Bíró L: Dietery Survey in Hungary 2009. Part II. Vitamins, macro-and microelements, food supplements and food allergy. Acta Alimentaria. 2011, 40(2): 301-310.
17. Breitenbach Z, Polyák É, Sz. Szabó Sz In: Figler M (szerk.): Klinikai és gyakorlati dietetika, Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2015.
18. Brown RC: Nutrition for optimal performance during exercise: carbohydrate and fat. Curr Sports Med Rep, 2002, 1 (4):222-9.
19. Bruno EJ Jr, Ziegenfuss TN, Landis J: Vitamin C: research update. Curr Sports Med Rep, 2006, 5 (4):177-81.
20. Burke ER: Making science practical: the R4 system drink. In Optimal muscle recovery (Burke ER) pp.97-98. (a) and Vitamins and minerals pp.123-43.(b) 1999, Avery, New York, U.S.A.
21. Burke LM: The IOC consensus on sports nutrition 2003: new guidelines for nutrition for athletes. Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2003;13(4):549-52.
22. Cuskelly GJ, Mooney KM, Young IS: Folate and vitamin B12: friendly or enemy nutrients for the elderly. Proc Nutr Soc. 2007, Nov;66 (4):548-58
23. Depalma RG, Hayes VW, Chow BK, Shamayeva G, May PE, Zacharski LR: Ferritin levels, inflammatory biomarkers, and mortality in peripheral arterial disease: a substudy of the Iron (Fe) and Atherosclerosis Study (FeAST) Trial. J Vasc Surg. 2010, Jun; 51 (6):1498-503.
24. Farajian P, Kavouras SA, Yannakoulia M, Sidossis LS: Dietary intake and nutritional practices of elite Greek aquatic athletes. Int J Sport Nutr Exerc Metab, 14 2004, (5):574-85.
25. Figler M, Kubányi: Dietetika a házirovosi gyakorlatban. SpringMed, Budapest, 2015.
26. Figler M: Képzési és Tanácsadási Kézikönyv: A táplálkozástudomány alapjai. PTE, 2014.
27. Fleming DJ, Tucker KL, Jacques PF, Dallal GE, Wilson PW, Wood RJ: Dietary factors associated with the risk of high iron stores in the elderly Framingham Heart Study cohort. Am J Clin Nutr. 2002, Dec;76 (6):1375-84.
28. Fonyó A: A belső tápanyagforgalom hormonális szabályozása; A táplálékfelvétel és az energiaraktárak szabályozása. In: Az orvosi élettan tankönyve (szerk. Fonyó A) pp. 295-341. 2004, Medicina, Budapest
29. Herrmann M, Obeid R, Scharhag J, Kindermann W, Herrmann W: Altered vitamin B12 status in recreational endurance athletes. Int J Sport Nutr Exerc Metab, 2005,15 (4):433-41.
30. Kim SH, Keen CL: Patterns of vitamin/mineral supplement usage by adolescent attending athletic high schools in Korea. Int J Sport Nutr, 1999, 9 (4):391-405.
31. Knuiman MW, Divitini ML, Olynyk JK, Cullen DJ, Bartholomew HC: Serum ferritin and cardiovascular disease: a 17-year follow-up study in Busselton, Western Australia. Am J Epidemiol. 2003, Jul 15; 158 (2):144-9.
32. Lindeberg S: Food and western disease. Health and nutrition from an evolutionary perspective. Wiley-Blackwell, 2010.
33. Manore MM: Dietary recommendation and athletic menstrual dysfunction. Sports Med, 2002, 32 (14):887-901.
34. Martos É: Sporttáplálkozás vagy néptáplálkozás. Magyar Sporttudományi Szemle, 2002, 2:11-13.
35. Rodler I: Új tápanyagtáblázat Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2005.
36. Rousseau AS, Hininger I, Palazetti S, Faure H, Roussel AM, Margaritis I: Antioxidant vitamin status in high exposure to oxidative stress in competitive athletes. Br J Nutr, 2004, 92 (3):461-8.
37. Steegers-Theunissen RP: Validation of the assessment of folate and vitamin B12 intake in women of reproductive age: the method of triads. Eur J Clin Nutr, 2007, 61 (5):610-5.
38. Sz. Szabó Sz In. Figler M (szerk.): A sporttáplálkozás alapjai PTE ETK Kézikönyv, 2015.
39. Sz.Szabó Sz In. Melczer Cs (szerk.): Finess-wellness és táplálkozás terápia elmélete és gyakorlata, Sporttáplálkozás Kézikönyv, PTE, 2015.
40. Szabó SA, Tolnay P: Bevezetés a korszerű sporttáplálkozásba. Fair Play Sport BT, Budapest, 2001
41. Verkleij-Hagoort AC, de Vries JH, Stegers MP, Lindemans J, Ursem NT, Volpe SL: Micronutrient requirements for athletes. Clin Sports Med, 2007, 26 (1):119-30.
42. Vas- és folsavpótlás a mindennapi orvosi gyakorlatban. Szerkesztette: Prof. Dr. Figler Mária. PHARMINDEX®, Vidal Next Kft.2018;
43.Dr. Kelemen Ferenc: Gyakorlati Haematologia. Medicina, Budapest, 1962.
44.A.V. Hoffbrand, P.A.H.Moss, j.E.Pettit: A Hematológia alapjai. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2011.
45. Rodler Imre: Új tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2005.
46. www.ksh.hu


Legutóbbi frissítés dátuma: 2019.05.17