Vashiányos anaemia - milyen tünetek esetén gondoljon rá?

A vér oxigénszállító sejtje a vörösvérsejt. Az oxigén megkötéséért a sejt felszínén elhelyezkedő fehérje, a hemoglobin a felelős. Ha a vörösvértestek, vagy a hemoglobin mennyisége egy bizonyos határ alá csökken, vérszegénységről, más néven anaemiáról beszélünk.

A vérszegénység lassan fejlődik ki, és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. A tünetek súlyossága és típusa függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától és a beteg életkorától. Idősebb emberek esetén a különböző szervek oxigénhiánya hamarabb okoz működési zavarokat, akár az agy, vagy a szív vérellátási zavarát is.

Súlyosabb vérszegénységre utal a kisebb munkavégzést követő, esetleg már nyugalomban is jelentkező fulladás, nehézlégzés, mellkasi panasz, szapora szívműködés. Előfordulhat hőemelkedés, illetve láz is. Ritka, de igen súlyos tünet a lép megnagyobbodása, melyre a bal bordaív alatti feszítő érzés, nyomásérzékenység hívhatja fel a figyelmet.

A vérszegénység leggyakoribb tünete a bőr, illetve a kötőhártya halványsága, sápadtsága. Az anaemia klasszikus tünetei közé tartozik még a beteg fáradékonysága, fázékonysága, gyengesége, csökkent teljesítőképessége, ingerlékenysége. A koncentrálóképesség általában romlik, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás, ájulás-érzés jelentkezhetnek.

Gyakran fájdalmasan berepedezik a szájzug, nehezen gyógyuló seb alakul ki. A törékeny, lapos köröm, hajhullás, száraz, viszkető bőr, a nyelv égő érzése, a nyelés közben jelentkező fájdalom elsősorban a vashiányos formára jellemző.

Ugyan nem csak vérszegénységben fordulhatnak elő a tápcsatornát érintő panaszok, azonban egyéb gyanújelek esetén, jelenlétük megerősítheti a diagnózist.

Ilyen tünetek például az étvágytalanság, hányinger, émelygés, puffadás, hasmenésre való hajlam, vagy ellenkezőleg: székrekedéses panaszok. Sőt nagyon meglepő, de egyes betegek arról számolnak be, hogy jeget vagy agyagot, földet kívánnak fogyasztani!

A fent említett tünetek mindegyike számos más betegség jele is lehet, emiatt a panaszokat együttesen kell értékelni, és gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.

A fentiek közül a legfontosabb a vashiányos vérszegénység, ugyanis ez teszi ki az esetek 80 százalékát. A vashiányos anaemiában szenvedők 80 százaléka nő, ugyanis esetükben fokozott a vasszükséglet, a menstruációs vérveszteség, a terhességek, illetve a szoptatási időszakok miatt. Az átlagosnál nagyobb vasigény lép fel gyermek- és serdülőkorban, sportolók és művese-kezeltek esetében is. A vas mind az állati, mind a növényi eredetű táplálékokban megtalálható, azonban az állati eredetű vas jobban, gyorsabban hasznosítható. Amennyiben a bevitt tápanyag nem tartalmaz kellő mennyiségben vasat (vegetáriánus életmód, egyoldalú táplálkozás), vagy ha a gyomor-bélrendszerben felszívódási zavar van, szintén vashiányos vérszegénység alakulhat ki.

A fejlett országokban a kórházba kerülő betegek 20-40 százaléka, a fejlődő országokban a lakosság többsége anaemiás. A betegség létrejöhet a vörösvértestek csökkent képződése, vagy fokozott pusztulása, megrövidült élettartama, valamint vérvesztés miatt.

A csökkent képződés lehetséges okai közül, leggyakrabban a vashiányos forma fordul elő, de ok lehet még B₁₂ vitamin-, vagy folsav hiány is. Csökkent képződéssel kell még számolni vesebetegek, májbetegek, szívinfarktuson átesettek, daganatos betegségben szenvedők esetében is, valamint nagyobb műtétek utáni időszakokban. Ilyenkor mindig figyeljen a vérszegénység fenti tüneteire!

Igen súlyos, életveszélyes forma az úgynevezett aplasztikus anaemia, ami azt jelenti, hogy a csontvelő olyan mértékben betegszik meg, hogy képtelen megfelelő mennyiségű vörösvértest és más sejtek képzésére. Ezt a súlyos csontvelő-károsodást kiválthatják bizonyos gyógyszerek, mérgező anyagok, vírusfertőzés, az esetek 70 százalékában azonban a kiváltó ok nem tisztázható.

A fokozott vörösvérsejt lebontás létrejöhet valamely sejtkárosító gyógyszer (penicillin), fertőzés (malária), vagy anyagcserezavar (alkoholos májkárosodás) által, valamint ok lehet még örökletes sejtmembrán betegség is. Továbbá károsíthatja a sejteket a mesterséges, beültetett szívbillentyű működése is.