FOLSAV, FOLSAVHIÁNY

Mire jó a folsav?

A folsav számos, igen fontos kémiai és biológiai folyamatban játszik elengedhetetlen szerepet, ez magyarázza azt, hogy hiányában akár igen súlyos állapotok is kialakulhatnak.

Részt vesz a vérképzésben, az aminosav- és nukleinsav-anyagcserében, továbbá a megfelelő folsav-ellátottság igen fontos az egészséges magzati fejlődéshez. Kutatások bizonyítják, hogy az idegcső záródási rendellenességek előfordulása szignifikánsan csökkenthető a kellő folsav-szint biztosításával. Éppen ezért, a tervezett terhesség előtt legalább 3-4 hónappal célszerű abbahagyni az orális fogamzásgátló szedését (ez ugyanis megnehezíti a folsav bélből történő felszívódását), és ezzel együtt el kell kezdeni a napi rendszeres folsavpótlást is.

A folsavhiányról - Mi okozhatja?

A folsavhiány egyik leggyakoribb oka az elégtelen bevitel, melyet rendszerint a hiányos táplálkozás, vagy az ételek rendszeres túlfőzése okozhat (ugyanis a vitamin hőre elég érzékeny, így magas tartós hő hatására gyorsan elbomlik).

Az emésztőtraktusba bekerülő folsav felszívódásra alkalmatlan állapotban van. Ahhoz, hogy egyáltalán bejuthasson a szervezetbe, a bélhámsejtekben lévő specifikus enzim általi átalakításra van szükség. Ebből következik, hogy a bélfalat érintő bizonyos megbetegedések (például gyulladás, tumor, bélműtét utáni állapot, stb.), valamint az adott enzim veleszületett hiánya hajlamosíthat a folsavhiányos állapot kialakulására.

Az alkoholbetegeknél rendkívül gyakori a folsavhiányos állapot: ezt nem csupán a nem megfelelő étrend, hanem az alkohol által „megbénított” átalakító enzim nem megfelelő működése okozza.

Bizonyos gyógyszerek szedése különféle mechanizmusok alapján szintén folsavhiányos állapothoz vezethet: fogamzásgátlók, barbiturátok, acetilszalicilsav, az epilepszia kezelésében alkalmazott egyes gyógyszerek, stb. Éppen ezért a tartósan gyógyszert szedőknek mindenképpen javasolt konzultálni kezelőorvosukkal, az esetleges folsav-kiegészítéssel kapcsolatban.
Időskorban (feltehetően étrendi hibák, illetve bizonyos enzimatikus működések hatékonyságának csökkenése miatt) szintén érdemes a folsav-kiegészítésről gondoskodni.

A folsavhiány tünetei, diagnózisa

A vérképzésben és a nukleinsav-anyagcserében betöltött szerepe miatt súlyos hiányállapotban elsősorban vérszegénység jelentkezik (úgynevezett megaloblasztos anaemia), mely fáradékonysággal, a fizikai erőnlét csökkenésével, feledékenységgel, hangulatingadozásokkal járhat. Ezen felül, a folsavhiányos szervezet immunvédekezése is gyengül, emiatt megnő a különféle fertőzések előfordulása, és ezek gyógyulása is elhúzódik.

Mindezeken felül, kutatások szerint bizonyos súlyos kórképek (szívroham, stroke, gyomorrák) kockázata is emelkedhet.

A folsav hiányára elsősorban a gyorsan osztódó sejtek érzékenyek, így a folsavhiányt előidéző gyógyszerek a tumorellenes kezelések egyik bázisát alkotják.

A folsavhiány kimutatása laboratóriumi módszerekkel történik: vér- és vizeletminta vételt követően, azok megfelelő elemzésével derülhet fény a hiányállapotra.

A folsavhiányos tünetek nagyon sok esetben egy másik, szintén nagyon fontos vitamin, a B₁₂-vitamin hiányállapotára hívja fel a figyelmet. Ha kevés a szervezetben a B₁₂-vitamin, akkor úgynevezett relatív folsavhiányos állapot jöhet létre. Ez azt jelenti, hogy bár a vérben megfelelő folsav szintet mérhetünk, a vörösvértestek folsavtartalma kifejezetten csökkenhet. B₁₂ hiányában ugyanis nem működik rendesen egy enzim, ami a vérképzéshez megfelelő szerkezetűvé alakítja át a szervezetbe bejutó folsavat. Emiatt érdemes a folsavat a B₁₂-vitaminnal együtt pótolni, melyre szintén számos lehetőség van.